Étkezés egy Waldorf óvódában

Az utóbbi időben kaptam pár kérdést Waldorf óvodában zajló étkezéssel kapcsolatban. Noha nagyjából képben vagyok, hogy hogyan is zajlik az étkezés, a mögötte lévő szellemiség részleteiről keveset tudtam. Ezért arra gondoltam, hogy megkérdezek egy szakavatottat, egy csupaszív Waldorf óvónőt, hogy meséljen nekem kicsit a napi, heti étkezési szokásokról, ritmusról.

A Waldorf óvodai lét – amit eddig megtapasztaltam – egy olyan mesevilág, amelynek szeretnék én is részese lenni. Jó lenne ezeket a csodákat nap, mint nap átélni, megtapasztalni és ilyen finomságokat, tápláló ételeket enni ilyen társaságban. 🙂

* Az interjú egy adott óvoda étkezési szokásait mutatja be. Minden intézmény más és más, vagyis eltérések lehetnek az óvodák között. A leírtak csak tájékoztató jellegűek.

Olvassátok szeretettel!

——————————

Milyen étkezés folyik az óvodában?
Óvodánkban erős hangsúlyt fektetünk az egészséges és tápláló étkezésre, az alapanyagok minőségére, az étkezés körülményeire. Lakto vegetariánus étkezés folyik intézményünkben.

Miért lakto vegetáriánus?
A Waldorf óvodákban szokás a vegetáriánus étkezés, de nem feltétel. Rudolf Steiner, óvodánk szellemi atyja, azt állította, hogy „jobb húst enni, mint húst gondolni”. Vegetáriánus életformát csak meggyőződésből lehet követni, mivel mindkét csoportvezető óvónő vegetáriánus, így adódott számunkra ezt a létet óvodánkban ápolni. Lehetőséget biztosítunk a vegán étkezésre is, mivel a szülők ezzel a kéréssel fordultak felénk és egészségügyi okai is vannak bizonyos gyerekeknél a tejtermékek kerülésének.

Az őszi „kőleves” ünnepe

Hogyan épül fel egy napi étkezés? Mit esztek, isztok? Ki főzi az ételeket, van-e beszállító?
A reggeli megérkezés után, bár nagyon támogatjuk, hogy már megreggelizve érkezzenek a gyerekek az óvodába, mégis sokan éhesek. Ekkor tönkölykenyeret ehetnek vajjal megkenve, különféle nyers zöldségekkel körítve. Hozzá vizet, vagy ha már elkészült a nap teája, gyógyteát is ihatnak. A reggelizés 9 órára véget ér.
A szabad játék ideje alatt készítjük el a gyerekek segítségével (szabadon választott, hogy szeretne-e segíteni, az óvónők mindig készen állnak valamiféle munkát adni a tettrekész gyereknek) az ebéd második fogását. Ez a fogás mindig valamiféle gabonaalapú egytálétel. Minden nap a gabonaételt megelőzi egy leves elfogyasztása, amit a Sólyom-Fészek Szociális Szövetkezet biztosít számunkra. A nap folyamán még két étkezés során (tízórai és uzsonna) esznek a gyerekek barna kenyeret és gyümölcsöt.
Az étkezések szépen megterített asztalnál történnek. Két „megterítős” gyerek, akit az óvónők kiválasztanak a dajka segítségével megterítik az asztalt. Mindenki előtt kis terítő, szalvéta és evőeszköz várakozik. Az udvari játék után a kipirult éhes gyerekcsapat visszatér a csoportba, alapos kézmosás után illatos olajcseppet kapnak a markukba egy kis verssel kísérve.
Majd helyet foglalnak a saját, szüleik által megfestett bögréik jelezte helyükre és várakoznak, míg mindenki megérkezik. Ha mind együtt vagyunk, az óvónők előtt a gőzölgő tál, melyből a megterítő-segítő gyerekekkel együtt kiosztják az adagokat. Elcsendesedünk és egy kézfogásos asztali áldás után jó étvágyat kívánva egymásnak, elfogyasztjuk az ételt. Közben természetesen lehet beszélgetni, de az étkezés mindig nyugodt és inkább csendes hangulatban zajlik. A végén kezetfogva megköszönjük az ételt és a délelőttös napzáró mesekörbe ülünk le.

Mit jelent a nap gabonája? Melyik nap milyen gabonát esztek és milyen formában?
A napok követik a gabonakört, mely a bolygókkal van kozmikus kapcsolatban.
Hétfő – Hold – Rizs:  a folyékony elemekre ható, nyugodt és harmonikus hatású.
Kedd – Mars – Árpa: az erő és határozottság napja, dinamikus hatású.
Szerda – Merkur – Köles: a földi és szellemi világok összekapcsolódása.
Csütörtök – Jupiter – Rozs: nagylelkűség és bölcsesség napja.
Péntek – Vénusz – Zab: kapcsolat mindennel, ami él és növekszik.

Hogy néz ki a heti étrendetek?
Hétfő – rizs nap: 2 rész barnarizs, 1 rész fehér rizs párolt fűszeres zöldborsóval rétegezve. A tetejére magvak kerülnek és reszelt sajt (vegán változatában vegán sajt).
Kedd – tészta nap: spenótos és paradicsomos tészta. A két szósz árpapehellyel készül. A tetejére lehet sajtot kérni (szintén van vegán sajt opció).
Szerda – köles nap: köles kukoricával, hasonlóképpen elkészítve, mint a hétfői zöldborsós rizs. Ehhez, mivel szárazabb étel lehet joghurtot kérni, vegán változatban is.
Csütörtök – rozs nap: cipósütés napja. Rozscipókat sütünk, melyet elfogyasztunk csicseriborsó krémmel, fűszeres túróval és sok vegyes nyers zöldséggel körítve.
Péntek – zab nap: zabkását főzünk vízben reggelire. Lehet rá fahéjas mézet, sajtot kérni. Ezen a napon mindig kirándulunk, csak rendkívüli esetekben eszünk ebédet az óvodában (ha elmarad a kirándulás). A gyerekek hátizsákjukban hozzák otthon elkészített elemózsiájukat, ezt eszik a kiránduláson és a meleg ebédet már otthon fogyasztják el.
A gyerekek a napokat a neki megfelelő ételről jegyzik meg (borsósrizsnap, cipósnap, stb.). Igyekszünk ezeket az ételeket változatosan elkészíteni, egy-egy kis fortélyt belecsempészni, de az alapja mindig ugyanaz. Ez bevált, örömmel és jó étvággyal fogyasztják el a gyerekek. Gyakran kínálunk édes változatot is a rizs és köles napon, ekkor a rizstejben főtt gabonához lehet kérni valamiféle gyümölcsszószt vagy fahéjas mézet. Általában a gyerekek megesznek egy sós adagot, majd jönnek egy újabb édesért. Fontos számunkra, hogy mindenki tele hassal, jóllakottan hagyja el az asztalt.

Közös főzés egy óvodai nyárünnep alkalmából

Milyen alapanyagokból főztök? Figyeltek-e arra, hogy bizonyos élelmiszerek bio minősítésűek legyenek?
Az ételek elkészítésénél ügyelünk arra, hogy figyelemmel és szeretettel készítsük őket, ne „főzzük bele” saját életünk nehézségeit, esetleg a szívünket nyomó gondjainkat. Ahogy minden nap tisztán állunk a gyerekek elé, csak rájuk koncentrálva, éppúgy állunk a főzés és ételkészítés szokásához is. A gyerekek követhetik a folyamatokat, láthatják és érthetik hogyan kerül az ebéd az asztalra. Az alapanyagok jórészt bio minőségűek, ügyelünk a beszerzésnél arra, hogy lássuk honnan is származnak, mivel vannak kezelve. Semmiféle ízfokozó „műanyagot” nem használunk, csupán fűszereket (pl. kurkuma, petrezselyem, kömény, kakukkfű, fahéj…). A gyermekek tisztaságát szeretnénk a táplálékukkal is támogatni, amely jó erőket biztosít számukra a fejlődéshez és kibontakozáshoz.