Fotó: Kállai Márton
Nagy Zitának hívnak, az étel és szakácskönyvek iránti szeretetem 9 éves koromban kezdődött. Az iskolából hazaérve az öcsémmel vártuk az édesanyánkat, hogy elkészítse nekünk a vacsorát. Addig, hogy az éhségemet elűzzem vagy még inkább felfokozzam, szakácskönyveket lapozgattam és csurgattam a nyálam a gusztusos ételekről készült fotókon. Nem tudhattam, hogy felnőtt koromban gyűjteni fogom a szakácskönyveket, lapozgatni őket és csurgatni a nyálam a fotókon. Persze most már főzök is belőlük. Máig emlékszem, hogy melyik könyvben melyik fotó volt a kedvencem. A ma már igencsak retronak számító Lajos Mari-Hemző Károly: 99 gyümölcsös édesség 33 színes ételfotóval című könyvből a barackos gombóc. 🙂
Később a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskoláján szereztem meg első diplomámat (élelmiszeripari mérnök). Természetesen a főiskolán is az élelmiszeripari tárgyak voltak a kedvenceim, mint élelmiszerkémia, mikrobiológia, anyag- és áruismeret, élelmiszeripari technológia. Ezek voltak számomra a kézzel fogható ismeretek, nem pedig a vállalat gazdaságtan és a valószínűségszámítás. Akkor még nem tudtam, hogy az ott megszerzett tudás egyszer hasznomra válik.
2005-ben kezdett el érdekelni az egészséges táplálkozás, amikor egy természetgyógyásznál tett látogatás meggyőzött a vegetáriánus, majd a vegán táplálkozásról. Könyveket vásároltam, böngésztem a netet, utána olvastam a témának és szépen lassan megváltoztattam a táplálkozásomat, elkezdtem főzni, sütni. Annyira beleástam magam a témába, hogy egy természetgyógyász képzést (reflexológus) is elvégeztem az Állami Egészségügyi Ellátó Központban. Majd 2018-ban újra beültem az iskolapadba a táplálkozásról tanulni a BodyWakes csapatától és sikeresen funkcionális táplálkozási tanácsadóvá váltam. Persze a tanulás nem áll meg itt, folyamatosan képeznem kell magam, olvasni, workshopokra, egyéb tanfolyamokra járni, hogy naprakész információim legyenek a témával kapcsolatban.
A kezdetek óta az egészségen kívül etikai és környezetvédelmi okai is vannak a táplálkozási formámnak. Étkezéseink 98%-a vegán, növényi alapú, 2%-ban eszünk minimális tejterméket vagy tojást, csakis külső helyszínen, ha egyáltalán nem elkerülhetőek ezek az ételek.
Célom, hogy megmutassam az olvasóimnak azt, hogy a vegetáriánus, vegán konyha rendkívül gazdag és a növényi alapú táplálkozás nagyon messze van a rántott gombától, rántott sajttól és hasonló módon elkészített megannyi zöldségtől, melyet Magyarországon ebbe a kategóriába sorolnak. Az igazság az, hogy az élő és növényi alapú ételek olyan ízvilágot hoztak az életembe, melyről nem is álmodtam korábban. Az életminőségemre tett hatásáról nem is beszélve. Leginkább ezt szeretném megmutatni azoknak, akik úgy döntenek, hogy belekóstolnak azokba az ételekbe, amelyeket a blogomon és a fórumokon (Facebook, Instagram, Twitter) megosztok.
Solymáron élek a férjemmel és 2013 áprilisában született kisfiunkkal, Ádámmal. 2016 januárjában bővült a családunk egy újabb kisfiúval, Ákossal.
A blogról
2008 novemberében indítottam el a blogot felfedező útjára. Zitának hívnak, a becenevem Zizi, ezért lett Zizi kalandjai a neve. Akkor még nem tudtam, hogy mihez fogok kezdeni vele. Több, mint egy fél évig egyetlen bejegyzés árválkodott rajta. Egyik barátnőm, Juci unszolására – aki már egy ideje írta az utazós blogját – végül belevágtam. Designt változtattam a segítségével és feltöltöttem néhány korábbi máshol megjelent írásomat, 2009 júliusában pedig megjelentettem az első receptet a blogon. Így született meg az igazi Zizi kalandjai.
A konyhámról
2017 őszén költöztünk új helyre, ahol végre valóra váltottuk az álomkonyháról alkotott képemet. Kisebb nagyobb apróságokat még jó lenne javítani/módosítani, de elmondhatom, hogy egy tágas, fényes konyhában főzök-sütök nap, mint nap. Igyekszem az alapanyagok beszerzésénél figyelembe venni a magyar termelők, gazdálkodók támogatását és a környezetvédelmet. Zöldségeim, gyümölcseim, gabonáim nagy részét a Csörsz utcai biopiacon és más piacokon őstermelőktől szerzem be. Ha pedig hirtelen van szükségem valamire, akkor a közeli szupermarketbe szaladok el, ahol szintén vannak bio zöldségek és gyümölcsök. Szezonális, friss alapanyagokkal dolgozok, hogy vitamin és tápanyag dúsabb legyen az étel, amit megeszünk. Vegán ételeket készítek.
Fotó: Kállai Márton
A vegagyerekekről
A nagyobbik kisfiam, Ádám 6 hónapos kora után kezdtük el a hozzátáplálást, vagyis a szilárd ételek bevezetését. A kisebbik fiam, Ákos kevésbé volt nyitott a szilárd ételekre, így nála 8 hónapos kor után kezdődött a hozzátáplálás, amikor is elkezdte valamennyire érdekelni az evés. A hozzátáplálás sorozat nőtte ki aztán magát a „Mit eszik a vegagyerek?” sorozattá. Ez a gasztroblogom fotó sorozata vegán étrenden lévő gyermekek hétköznapi ebédjeiről. Megosztom saját tapasztalataimat, ötleteket adok ahhoz, hogyan tudjuk megszerettetni gyermekünkkel a nyers zöldségeket, gyümölcsöket. Mert mi a legfontosabb nekünk szülőknek? Az, hogy gyermekünk egészséges, jól fejlődő és jól táplált kisbaba, gyermek legyen… aki ráadásul jókat eszik, szereti a pocakját és elégedett anyu főztjével.
Az együttműködésekről
A blogom több céggel vagy újonnan induló kis vállalkozással működik együtt alkalmanként. Mindig odafigyelek arra, hogy olyan partnerekkel dolgozzak együtt, akiknek a termékeit, szolgálatásait én magam is kipróbáltam, hiszek bennük és hitelesen tudom ajánlani az olvasóim figyelmébe, amiket önmagamtól is megveszek/megvennék, mert szeretem. Fontos számomra, hogy a termék, a cég kampánya passzoljon a saját értékeimhez és szabadkezet kapjak a kivitelezésben. A megjelenő termékekről, szolgáltatásokról csakis a saját véleményemet, tapasztalataimat írom le.
© Copyright 2008-2020
A blogban megjelenő írásokra és fényképekre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény hatályos. Azokat a szerző írásos engedélye nélkül részben és egészben közzétenni tilos! Ha szeretné valamelyik fotómat vagy cikkemet máshol közzétenni, kérjen engedélyt rá emailben (zizi@zizikalandjai.com). Köszönöm.
